Róma 1960

Minden út Rómába vezet. Lovas csapatunk 1960-ban még olimpiai útnak is hívta, és népes mezőnnyel vett részt. Következzen a beszámoló kedves könyvem részlete:

Róma, 1960

Az 196o-as olimpiai játékokat Rómában, a kultúra, a tudomány, a műveszet két- ezeréves fellegvárában rendezték meg. Róma, mint a történelem folyamán már annyiszor megmutatta, hogy nagy és csodálatos. Versenyzők és nézők, szakértők és sportrajongók, valamint az egész világsajtó méltán csak felsőfokban emlékezett meg nemcsak a környezetről, a rendezésről, de a teljesítményekről is. Itt mindenkinek rendkívülit kellett nyújtania szorgalomban, kitartásban, küzdőképességben, győzniakarásban, ha helyezéshez akart jutni. Nem volt kivé- tel. Így volt ez minden sportban, a lovassportban is. Winkler díjugratásban megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét de a d’Inzeo-fivérek is arattak. Raymondo, Posillipo hátán nyeri a d’Inzeok első aranyát, Piero „a sziklán", Rockon a második ezüstöt, majd csapatban mindket ten bronzzal 8-ra szaporítják éremgyűjteményüket. A díjlovaglás olimpiai nagydíja a világ legszebb concours-pályáján a Piazz dí Sineán folyt le. A program azonos a ma érvényes feladattal, tartalmazza a magasiskola látványos elemeit. Csak egyéni verseny folyt, csapat-helyezést nem értékeltek. Mivel eddig még minden olimpián sok kifogás érte a bíráskodást, a következő újításokat alkalmazták, teljes sikerrel: miután minden versenyző előlovagolta a versenyprogramot, a versenybíróság az első öt helyre jelölt lova- sokat visszahívta és újra lovagoltatta. Közben filmet készítettek a produkcióról, melyet a verseny befejezése után lepergettek a zsüri előtt és csak ezen három- szoros kontroll után hozták meg a végleges döntést és hirdettek eredményt. A verseny színvonala a maga nemében páratlan volt. Mély benyomást keltett a nézőkre az esélyes lovasok dinamikától duzzadó bemutatása, amely mögött vasszorgalom, megalkuvás nélküli következetesség, célratörés, továbbá az ido- mítás magas fokú mestersége és precizitása volt érzékelhető. A military-lovak idomítottsági vizsgája is jó nívón mozgott, de a versenyt a terep döntötte el. Pályájának felépítéséről rengeteg kritika jelent meg, óriási sajtóvitát eredményezett. Egyik tábor véleménye szerint megengedhetetlenül ne- hezek voltak az akadályok. A másik tábor viszont azt állította, túl sok volt a hosszú egyenes vonal, ami a versenyzőket lovaik túlhajszolására csábította és a kimerült lovak a pálya második felében rengeteget hibáztak. Akár így, akár úgy - de gyilkos pálya volt. Zajos a sebesültszállító helikopterek zúgásától, mentőautók szirénázásától. Aki ezt végig lovagolta, nagy és veszélyes élményt mondhat magáénak. Férfias sport ez, egész embert kíván. Olyat, akinek bátor a szíve, akiben van lendület, akarat és aki ezeket az erényeket jó lovaglással tudja magában párosítani. Jellemző a nehézség fokára, hogy a 54 500 méteres pályán 73 ló közül csak 41 ért célba, a 18 elindult csapat közül pedig csak hat! Kiestek olyan nagy military-hagyománnyal rendelkező nemzetek, mint Németor- szág, Svédország, az USA és a Szovjetunió. A harmadik napi ugróvizsga a terep követelményeihez viszonyítva igen könnyű volt és a két nap alatt kialakult helyezési sorrenden nem változtatott. Az ugratás olimpiai nagydíjánál újítás, hogy külön napon és külön pályán rendezték az egyéni és külön a csapatversenyt. Természetesen mindkét alkalom- mal, minden lovasnak két ízben kellett a pályát ugratnia, mint Stockholmban. Ebben a versenyszámban a magyarok is indultak. Az egyéni verseny pályája a ló teljesítőképességének, ügyességének és rutinos- ságának legfelső határán mozgott és a lovastól a lovaglás magas fokú művészetét követelte. Az indulóknak csak 6o%-a volt képes egyáltalán végigmenni rajta. A nehézség nem is annyira az akadályok magasságában, mint építésük módjában, az összetett ugrásokban és a pálya vonalvezetésében rejlett.

• 1. sövény rúddal 1,30 métcr 2. kőfal rúddal 1,40 méter 3. kőfal 1,50 méter 4. vizesárok 5 méter 5. kapu rúddal 1,40 méter 6. oxer, benne kőfallal 1,40X1,40X1,70 méter 7. hármas ugrás: a) kőfal 1,50 méter, utána 7,50 méterre b) triple barre 1,50X1,80 méter, majd 9 méterre c) stég 1,45X1,50X1,70 méter 8. stég vizesárokkal 1,40X1,40X2 méter 9. oxer, benne kőfallal 1,35X1,40X1,70 méter 10. útelzáró 1,60 méter 11. kettes ugrás: a) oxer 1,40X1,40X1,60 méter, majd 8 méterre b) stég 1,45X1,50X1,60 méter 12. rács rudakkal 1,50 méter 13. viadukt 1,60 méter 14. oxer, benne kőfallal, 1,50X1,50X1,75 méter

Sokan állítják, hogy a római olimpia egyéni ugratóversenyének pályájánál még nem építettek nehezebbet. Mások szerint a berlini pálya nehézségi foka is meg- közelítette a Piazza de Siena parcours-át. Kicsit olyan ez a vita, mint amikor a labdarúgó szurkolók azon elmélkednek, hogy vajon a 3o-as évek válogatott csatársora volt-e jobb, avagy a mai. De amíg az ugróversenyek pályáját mindig fel lehet építeni „1:1" arányban, addig az „öreg harcosokat", a lovakat és a régi dicsőséget megért lovasokat már nem lehet ismét csatasorba állítani. Érdekes, hogy a Piazza di Siena - méretre - pontos mását Olaszországban, Passo Coreseben is megtalálhatjuk. Itt gyakoroltak az olasz lovasok az olimpia előtt. Voltak, akik hangot adtak annak az észrevételüknek, hogy a hihetetlenül nehéz pálya a két d'Inzeo számára azért lehetett könnyebb, mert ha nem is pon- tosan ugyanazon a felépítésű, de hasonló pályán gyakorolhattak a nagy verseny előtt. Fentiekre talán soha nem derül fény. Egy azonban kétségtelen. A d'lnzeo- fívérek a világ kimagasló lovas-egyéniségei ma is, akik 10 olimpiai érmük mellé megszámlálhatatlan sok világversenyben diadalmaskodtak már és bizonyítottak elvitathatatlan tudásukat. Mindenki azt remélte, hogy az olaszok az egyéni verseny rossz tapasztalatai alapján könnyebb pályát építenek a csapatverseny számára. Sajnos, nem. Ok következetesek maradtak. Hogyan folytak le a versenyek? Díjlovaglásban, mint már előbb említettük, a színvonal hatalmasat emelkedett. Sajnálatos azonban az, hogy az indulók száma csupán 18, pontosan fele a stock- holmi résztvevőknek. Díjlovagló-hagyománnyal rendelkező nagy nemzetek ma- radtak távol, vagy csak egy lovast indítottak. Ez bizony a lovaglás ezen klasszi- kusan szép ágának visszaesését mutatja, aminek káros kihatásai lehetnek a lovag- lás egyéb ágainak művelésére is. Helyezési sorrend:

• 1. Filatov, Szovjetunió, Absent nevű lovon, 2144 pont 2. Fischer, Svájc, Wald nevű lovon 2087 pont 3. Neckermann, Németország, Asbach nevű lovon 2082 pont

Mint látjuk, Filatov 57 pontos fölényes győzelmet aratott, míg az ezüst- és bronzérmest csupán öt pontnyi különbség választotta el egymástól. Militaryben a pálya építője. a tereplovaglás nagy ismerője, a terepakadályok építésének művésze, dús fantáziával, de kíméletlen kivitelezéssel végezte szép feladatát. A military-lovasok vívták az olimpián a leghősiesebb versenyt. Itt nem születhetett véletlen győzelem. Biztos, hogy csak a legjobb lovasok és lovak jutottak végig a pályán és úgyszólván senki által nem sejtett ausztrál siker született:

• Military egyéni helyezés: 1. Morgan, Ausztrália, Salad Days nevű lovon +7,15 poot 2. Lavis, Ausztrália, Mirrabooka nevű lovon -16,50 pont 3. Bühler, Svájc, Gay Spark nevű lovon -51,21 pont
• Mindhárom ló angol telivér volt.
• Csapatban: 1. Ausztrália -128,18 pont 2. Svájc -586,02 pont 3. Fraciaország -515,71 pont

Hibapont nélkül csak az aranyérmes Morgan végzett. A győztes ausztrál csapat hihetetlen példáját mutatta a győzniakarásnak és küzdőképességnek. Morgan, mint a fergeteg, rekordidő alatt, hibátlanul ment végig a tereppályán. Kitűnően sikerült Lavis lovaglása is. Harmadik lovasuk, Röycroft súlyosan bukott, eszmé- letlenül hordágyra fektették. Pár pillanat múlva magához tért, felsegíttette ma- gát lovára és végigugratta a pályát. Utána kórházba szállították. Diagnózis: váll- törés, agyrázkódás. Negyedik lovasuk is jól szerepelt, de a másnapi ugróvizsga előtt a kötelező állatorvosi vizsgálat negyedik lovukat sántának találta, nem indulhatott. Erre Morganék autóba ültek, kihozták a kórházból a törött vállú Roycroftot, lóra ültették és megnyerték a csapat aranyérmet is!! Ugratásban a magyar csapat is részt vett. Karcsu Imre Aranyossal és Suti István Szépleánnyal eséllyel indult. Somlai lova, Okulj és Móra Szertelenje vi- szont ilyen óriási teljesítményre nem volt alkalmas. ; Egyéniben a rendkívül nehéz pályát csak az aranyérmes Raymondo d'Inzeónak sikerült hibátlanul leküzdeni, neki is csak az első fordulóban. A másodikban már 12 hibapontot szerez. Aranyos impozáns formában, kitűnően kezd. A pálya feléig csak 4 hibapontja van, s ekkor történik a tragédia. Karcsu az óriási idegi megterhelés súlya alatt egy pillanatra kihagy, nem kerüli meg a fordulózászlót és kizárják. Suti Szépleánnyal 28 és fél hibaponttal a 10. helyen végez. És ra- gyogó példa a díjugrató-versenyek örök és dicső bizonytalanságára: Suti az utolsó akadálynál hibázott - többek között -, és ha Szépleány nem kerül összeütközésbe az akadály rúdjával, a fiatal lovas hibapontjainak száma: 24 és egynegyed. Ezzel Suti az ötödik lehetett volna. És még ha időn belül is lovagol? De erről ne is beszéljünk. Újabb bronzérmet nyerhettük volna lovaglásban. A Stockholmi kétszeres aranyérmes Winkler pedig 25 hibaponttal az ötödik lett. Suti István akkor mindössze 20 éves volt. És ami késik, nem múlik!! Egyéni végeredmény:

• 1. Raymondo d'Inzeo, Olaszország, Posillippo nevű lovon 12 hibapont 2. Piero d'Inzeo, Olaszország, The Rock nevű lovon 16 hibapont 3. Broome, Nagy-Britannia, Sunsalve nevű lovon 25 hibapont

Csapatversenyben a magyarok közül újra csak Suti állta meg helyét. A töb- bieket kizárják, így helyezéshez nem jutottunk.

• Csapat végeredmény: 1. Németország 46,50 hibapont 2. Egyesült Államok 66 hibapont 3. Olaszország 80,50 hibapont

(Részlet: Radó Oszkár, Sivó Róbert Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek… c. könyvből. 1965 )