Friday, February 24, 2006

Berlin, 1936

A két világháború közötti időszak legnagyobb szabású olimpiáját, mcly egyben az addigi legnagyobb lovasolimpia is volt, Berlinben rendezték. A németek pénzt, fáradtságot, aprólékos pontosságot, egyszóval mindent beleadtak és sikerült is maradandót, magas színvonalút és felejthetetlenül szépet alkotniok, nem beszélve a német „durchmarsról". Ez az olimpia a német lovasok olimpiája volt. Mind a hat számot a németek nyerik, a military-csapatot ugyan csak nagy szerencsével. Pollay, Stubbendorf ésHasse két-két aranyat szerez. Argcntína lovaspólósai is dupláznak és azóta is bánják, hogy a póló, ez a többezer éves játék nem szerepel az olimpiák műsorán. Lovas szempontból azonban nemcsak a szépség, a nemes küzdelem, az élmény a legfontosabb. Mérföldkő volt Párizs 1924-ben, minden rendezési hiányossága ellenére, mert ott szerepclt első ízben a lovassport a korszerű három verseny-számmal, egységes elgondolás, irányítás, szabályok és bíráskodás körülményei között. Berlin volt a következő mérföldkő, ahol a díjlovaglás, a háromnaposverseny (military) és az ugratás követelményei először érték el a mai korszerű szintet. Itt tartalmazza először az olimpiai díjlovaglás programja a magasiskola ele-meit. Helyet kapott benne a már 1928 óta szereplő sorozatos ugrásváltáson kívüla piaffe, a passage, a perdülések. Szép és nagy követelmény, melyet 1956-ban bizony az indulóknak még csak egy kis része tudott elfogadhatóan bemutatni. Baj van azonban a bíráskodással. A helyezéseket nem a versenyzők által elért összes pontszámok összege alapján döntik el, hanem az cgyes vcrsenybíráknál elért helyezési sorrendjeiket veszik alapul ós ez visszás helyzetet teremt. A zsüritagok mindegyike saját nemzete lovasait helyezi előre. Így olyan nemzet versenyzője, akinek nincs képvíselete a versenybírák között, nemigen számíthat helyezésre. A militaryt itt már bátran nevezhetjük mai nevén háromnapos versenynek. Az egymást naponta követő részversenyek teljes mértékben kidomborítják erőpróba jellegét. Az idomítottsági vizsga programja, ha nem is szóról szóra azonosa maival, de lényegében azonos részfeladatokból tevődik össze. Elbírálása az elért pontszámok összege alapján történik, amit azóta az olimpiai díjlovaglásnál is igen helyescn, átvettek. A második napi terepverseny távja, irama, útvonalbeosztása azonos a maival. A sok ízléssel és szakértelemmel felépített tereppályán az alábbi 55 darab maxi-málisan 1,10 méter magas és 2 méter széles akadály állt:
1. söveny 2. mászató árok 3. útátjáró 4. tóbaugrás 5. bélelt mocsaras árok 6-7. sövény-cölöpkerítés 8. kocsi szálfákkal 9. korlát 10-11. kapu 12. oxer 13. korlát 14. korlát 15-16. útbevágás 17. lövészárok 18. kőfal 19. vizesárok 20. felugrás 21. sövény 22-23. mászatóárok-korlát 24. fatörzsek 25. farakás 26. oxer 27. kettős korlát 28. sorompó 29. korlát 30. deszkakerítés 31. sövény 32-33. útátjáró 34. földhányás sövénnyel 35. Trakheneni árok. Az ugróvizsga pályája a mai olimpiákon is megfelelne. Vonalvezetése igennehéz, éles fordulókkal és egy hajtűkanyarral. A pontozás teljesen azonos volt a ma militaryben használatossal. Az ugratás olimpiai nagydíja Berlinben folyt a világon először 1,60 méter magas pályán. Lényeges különbség a maival szemben azonban, hogy itt a pályát mindenkinek csak egy ízben kellett végig lovagolnia, továbbá, hogy bár hibátlan nem volt, az összevetós akadályait mégis emelték. Összevetésben ugyanazon a magasságon döntötték el az 1-2. hely sorsát, mint a 3-5. helyezést. A szép, de nehéz vonalvezetésű pálya az itt következő akadályokból épült fel: 1. vasúti sorompó 1,30 méter 2. fehér kerítés 1,40 méter 3. kettős korlát 1,30 méter X 1,40 méter X 1,60 méter 4-5. Hollandi kapu 1,50 méter, ettől 7 méter távolságra barna kőfal 1,60 métcr 6-7-8. 3 méteres vizesárok, előtte 0,90 méteres korláttal, utána 11,85 méter nyírfakorlát, 1,40 méter majd 7 méter svájci kapu, 1,40 méter 9. piros kőfal 1,60 méter 1o.oxer 1,50 méter X 1,40 méter X 1,50 méter 11-12-15. korlát, 1,40 méter, ettől 7 méterre 1,50 méter széles száraz árok, előtte 1,50 méteres korlát, utána 11 méterre 1,50 méteres árok, mögötte 1,50 méteres korláttal. 14. rácsos kapu, 1,50 méter 15. sövény, fölötte két rúddal, 1,60 méter 16. 5 méteres vizesárok, 0,60 méteres elugró sövénnyel 17. gerendakapu, 1,50 méter 18-19-20. azonos a 11-12-15. számú hármasugrással, csak az ellenkező oldalról ugratva. Nézzük ezek után a versenyek lefolyását: A díjlovaglásban 11 nemzet indult 29 lovassal. Egyéni helyezés: 1. Pollay, Németország, Kronos nevű lovon 2. Gerhard, Németország, Absinth nevű lovon 5. Podhajsky, Ausztria, Nero ncvű lovonMagyarok: 14. Pados-Ficsur; 18. Magasházy-Tücsök és 26. Keméri-Csintalan Csapat helyezés: 1. Németország 2. Franciaország 5. Svédország Magyarország csapata a 6. helyen végzett. A magas követelményű feladatot csak kevés lovas tudta megfelelően bemutatni. A klasszikus módon belovagolt lovakon aprólékos pontossággal dolgozó németek nagy sikert arattak. A viszonyag jó produkciókat bemutató magyarok számára nagy hátrány volt a magyar zsüritag hiánya. Militaryben is rekord született: 19 nemzet 50 lovasa állt rajthoz. Végeredmény: Egyéni: 1. Stubbendorf, Németország, Nurmi nevű lovon 2. Thompson, USA, Jenny Camp nevű lovon 5. Lunding, Dánia, Jason nevű lovon A magyar Endrődy Panduron 5., Jankovich Irány nyergében 9. (Endrődy az1956-os olimpia aranyérmes angol csapatának, Visy pedig az USA 1964-ben Tokióban ezüstérmet nyert csapatának edzője jelenleg.) Csapatban: 1. Némctország 2. Anglia 5. Csehszlovákia A pálya nehézségét, a követelmények komolyságát az előbbiekben már láttuk. A verseny folyamán késhegyre menő harc fejlődött ki a magyar és a német csapat között, amire óriási balszerencsénk tett pontot: legjobb lovunk, Legény, melyet Visy István lovagolt, a nyílt pályán, a 3. és 4. akadály közötti területen egy pocsolyában megcsúszott és lábát törte. Nyerési esélyeinket világosan mutatja, hogy a német csapat három lovasa 676,65 összhibaponttal győzött. Endrődyés Jankovich hibapontjainak összege 260 volt. Ha Visy Legénnyel 415 hibapontot szedett volna össze - ami legjobb együttesünk lévén, egészen valószínűtlen -,még akkor is miénk az aranyérem. Még egy epizód, ami lovaink keménységét és kitűnő előkészítését bizonyítja: a fél pálya megtétele után egy zászló meg nem kerülése miatt Jankovichot Iránynevű lován bírói tévedés folytán kizárták. Az azonnali óvásnak a zsüri helytadott és Irány másodszori kezdés után, összesen egy megállással abszolválta a másfélszeres távot. Még néhány jellemző szám: a terepen 20 lovat, tehát az indulók 40%-át ki-zárták. Öten végeztek hibátlanul, köztük a mi Pandurunk, egynek, a mi Irányunknak volt egy megállása, a többiek mind több hibapontot szereztek. Érdekes, és még nem fordult elő a lovasolimpiák történetében, hogy az ezüstérmet kétszer egymás után ugyanaz a lovas, ugyanazon a lovon nyerje. Ez abravúr az amerikai Thompsonnak sikerült Jenny Camp nyergében. Thompson 1932-ben és 1948-ban az amerikai military-csapat tagjaként két aranyérmet is nyert. Ugratásban is itt állt először 18 ország 54 lova rajthoz, olimpia keretében. A nehéz 1,60 méteres pályán a következő sorrend alakult ki: Ugratás egyéni: 1. Hasse, Németország, Thora nevű lovon, 4 hp. és 4 hp. 2. Rang, Románia, Delfis nevű lovon, 4 hp. és 4 hp. (rosszabb idővel) 3. Platthy, Magyarország, Sellő nevű lovon, 8 hp. és o hp. Csapatban:1. Németország 44 hibapont, 2. Hollandia 51,5hibapont, 3. Portugália 56hibapont . A pálya igen nehéz. Kizártak 16 lovast, ami az összes induló 30%-a. Ezzel egyidejűleg a 18 csapatból 11 elvesztette reményét a helyezésre. Hibátlan lovaglás nem volt. Ketten végeztek az alappályán 4 hibaponttal: a német Hasse Thorán és a román Rang Delfisen. A harmadik helyért a három nyolc hibapontos: a magyar Platthy, Sellőn, a belga Ibrahim és az amerikaiRagusa, Dakotán küzdhetett tovább. Az izgalmas összevetés emelt és szélesített hat akadályon folyt (ma, ha azösszevetés nem hibátlanok között folyik, a pályát nem emelik). Az alappályánThora a n. akadályt, Delfis a 19. akadályt ütötte (20-ból!). Az összevetésben végre, 55 lovas teljesítményét figyelembe véve, Ibrahim megy végig először hibátlanul, ideje 69 mp. Az összevetésben egyébként Thora és Delfis egyaránt az utolsó akadályt ütötték. Thora ideje jobb volt és ez döntött. A harmadik helyre pályázók közül elsőnek a belga Ibrahim indult, ugyanazona pályán. Hibátlan. Utána az amerikai Ragusa egyet ütött. Most következett ami Platthynk, aki az időre lovaglás mestere. Rövid fordulóval, ferde ugrásaival az összevetésekben különösen, ha azok időre mentek, verhetetlen volt. Hibátlan és az ideje jobb, mint a belgáé. Miénk a bronzérem. Csapatunk másik két tagja: Schaurek 55 hibaponttal végzett, Barcza pedig nem tudott végigmenni a pályán. Kizárták. A nagyszerű magyar lovasról így írt Gustav Rau, híres könyvében, melyet a berlini lovasversenyek értékelésének szentelt („A világ lovasművészete az1956-05 olimpián"): „Sellőt lovagolta Platthy lovasmester. Légies lovaglás, légies ugrásokkal csodálatos lendület. Müvészi és mégis energikus lovaglással vezette kancáját a nagytudású lovas és összesen két hibát vétett az egész versenyben. Egyike volt a nap legszebb lovaglásának. Tökéletes harmónia, alig észrevehetö befolyás." Platthy annál a hármas kombinációnál hibázott, amely a lovasoknak a legtöbb gondot okozta. Érdekes, hogy 1955-ban a berlini olimpia ugróversenyének pályaját egy magyar versenyen felépítették, de alacsonyabb akadályokkal. Tizenkét induló közül nyolcan buktak, ez is bizonyítja, hogy milyen „fogós" parcours volt a berlini. A magyarországi pályán egyébként Lászai bizonyult a legjobbnak. Végül még egy külföldi idézet az 1936-0s év nagy magyar lovas sikeréről. Igy ír a Schweizer Kavallerist: „llyen utólag kikristályosodott élmény a magyar Platthy teljesítménye, a kitűnő Sellőn. A Nemzetek Díjában a bronzéremért folyó össze-vetésben ez a „par excellence" lovas felülmúlta az arany és ezüstérem nyerteseit. Mesteri lovaglása, mellyel hibátlanul és a kitünö Ibrahímnál 6 másodperccel- rövidebb idő alatt vette az összevetés hat akadályát, egyike ennek a mozgalmas délután legnagyobb és legmaradandóbb élményeinek." Platthy József ma is» jóval 60 éven felül, egyik előmozdítója a magyar lovassport fejlődésének. Reggelente a válogatott keret tagjaival együtt a lovardában találhatjuk meg és mínt „Bereiter", páratlan tudásának átadásával segíti legjobbjaink felkészülését.
(Részlet: Radó Oszkár, Sivó Róbert Kincsem, Aranyos, Imperial és a többiek… c. könyvből. 1965 )
PLATTHY JÓZSEF
(1900 - 1990)
Sellő — Olimpia — 1936 — Berlin
".......Sütvényben tenyésztett Sellőről, akkor 10 éves telivér pej kanca (apa Sándor,anya Ballsirene), szerintem tanulságosnak ítélt pályafutásáról, olympiai szerepléséről és ottani lovaglásról adok tájékoztatást. Magamról annyit, hogy rendszeresen a Ludovika Akadémián kezdtem lovagolni, ahol a lovaskülönítmény parancsnoka, a bécsi Reitlehrer Institut-ot végzett Perczel Olivér volt, kinek kitűnően idomított, puhán, elengedetten, rugalmasan mozgó lovait gyakran lovagoltam. 1922. aug. 20-án a felavatási ünnepségen a konkurpályát női nyeregben, mint női lovas, szőrén pedig, mint csikós ugrattam. Az 1924. évi Luzerni Nemzetközi Lovasmérkőzésre való kiküldetésem és kettő, féléves equitació elvégzése után kerültem1928-ban a budapesti - akkor Pótló Idomító Keretnek (PIK) nevezett - Lovaglótanárképzőbe, hol a bécsi, a K.u.K. „Reithlehrer Institut-ot" és „Spanis-che Reitschule"-t végzett, Európa-hírű Josipovich Zsigmond ny. ezds. volt az iskolaosztályi tanárom, aki az elengedettségből jövő átengedettség elérésének mesteri tanítója volt. Mindig igyekeztem tanításait értékesíteni. 1933-ig voltam a válogatott díjugrató keret lovasa, majd annak vezetője. Sellő 1931-ben mint Gömbös Gyula hadügyminiszter lova került a PIK-be. A heves vérmérsékletű, ideges, időnként sárlós kancát többször lovagoltam, ugrókészségét hamar kimutatta. Ez év közepén kapta meg Dr. Reznek Jenő, ki nagy türelemmel évekig lovagolta. Első bemutatkozása Kisvárdán,1933. május 25-én nem volt sikeres, továbbiakban változó teljesítményt nyújtott 120 cm-es pályákon. 1934-ben a Hadsereg Bajnokság díját nyerte meg és 120-140 cm-es pályákon volt helyezve. 1935-ben jó helyezések után a budapesti nemzetközi lovasmérkőzésen 140 cm-es Vadászugratásban Bodó Imrével III. lett, 0 hibaponttal. Wien-i jún.23-30-i nemzetközi mérkőzésen a kétlovas Preis von Schönbrunn 130 cm-es vadászugratást Kalandorral párosítva ugyancsak Bodó Imrével nyerte meg. Ezután, dr. Reznek Jenő betegsége miatt Sellő hozzám került. Jó kondícióban kaptam meg, de alaptermészetében sokat nem változott. Lovaglás kezdetén a csizmám érintkezése idegesítette; úgy viselkedett, mintha vesebajos lenne, a későbbiekben azt megszokta - tűrte a csizmasegítségeket és arra reagált. Ezért, egymás kímélése végett, felülés előtt futószáron mindig lejárattam. Sarkantyúhasználatra gondolni sem lehetett. (Úgy tudom, az olimpián én voltam egyedül, ki sarkantyú nélkül lovagolt.) Sokat gyakoroltam a be-ki ugrásokat és annak variációit; későbbiekben a kettőskorlátugrást visszájáról ugrattam, hogy a hátsó rúd 30-40 cm-rel volt alacsonyabb. Örkénytáborban gyakran ugrattam Sellőt futószáron; főleg szárazárkot és vizesárkot rúddal. Utána néha kimentem az akadály pályára egyes és dupla - nagyobb - szárazárkot ugratni. Első nyilvános szereplésünk 1935. szept. 11-17-i Insterburg-i nemzetközi mérkőzésen volt, ahol résztvettek a legjobb német lovasok és lovak, köztük a későbbi olimpiai csapat. Az igen nehéz pályákon, a puissance kivételével, minden pálya vizesárokkal kezdődött. Egy nehéz számban VI. helyezés után a Nemzetek Díja két fordulóját 3 hp-tal teljesítette. Legértékesebb eredménye a puissance 4hibapontos II. helyezése. Itt nem annyira a 3 db 160 cm-es akadályt, hanema trakheneni ugrást respektáltam, hol a jó 2 m széles, 150 cm mély, meredek falú szárazárok közepén, földszinttől le-fel 150 cm volt rudakkal beépítve - a közeledő lovas és ló 3 m-es rúdfalat látott. Jól ugrotta. Akkor még nem gondoltam, hogy Sellőnek ez volt a főpróbája az olimpia előtt. A 25 induló közül 11 kiesett. A szept. 28-okt. 7-i varsói nemzetközi mérkőzés 130 cm-es Vadászug-ratásában l60 ló indult. A lOO.-nak indult Sellő átvette a vezetést Ábránd II-tol (lov. Inkey Lajos) és megvédte elsőségét a rohamozó olaszok előtt, kikÁbránd II. előtt a II.-III. helyezettek lettek. Sellőnek nehezebb számokbanvolt még egy III. és egy VI. helyezése. 1936. február végén Örkényben 0 hibaponttal nyerte a 140 cm-es olimpiai előkészítő versenyt, az ugyancsak 0 hp-os Gergelyvitéz előtt. Budapesten márc. 21-25-én a 120 cm-es vadászugratásban 0 hp V., a 130 cm-es díjugratásban 4 hp. Valószínű nem volt már rendben, mert utána, Gergelyvitézzel együtt influenzás lett, mely súlyos betegségnek bizonyult. Gergelyvitéz kimúlt, Sellőt pedig sokáig kellett kezelni. Siófokon jún. 6-9-i Előkészítő verseny helyett 130 cm-es vadászugratásban indult, hol hibátlanul Grófné mögött a II. helyen végzett. Düsseldorfban júl. 2-5-i nemzetközi mérkőzésen volt olimpia előtti utolsó nyilvános szereplése. A „Preis von Hofgarten" 140 cm-es vadászugratásbanhibátlanul II., a „Preis der Köln" 140 cm-es díjugratásban ugyancsak a II. lett. Augusztus l6-i olimpia előtt, júliusban még két nehezebb előkészítőpályát ment Örkénytáborban, 31-én szálláshelyére érkezett meg és aug.1-én már lovagoltam (a mindig szokásos futószárazás után), pinerolkán ugrattam. 2-án csak futószáraztam. 3-7-ig közepes ugrómunkát végzett, 3,5 méteres vizesárkot kétszer ugrott. 8-án jobb ugrómunka végén duplaugrás: 150 cm-es korlát, 7 m 125 X 150 X 180 cm 9-én parcours - jól ment. Másnap kézen sétált. 11-én futószáron dolgozott, utána vágtamunka. 12-én csak futószárazás. 13-án erősen sárlott, igen ideges volt, rosszul vágtázott, rosszul ugrott. 14-én még sárlott, nagyon nyugtalan volt - úgyszintén én is. Futószáron ugrattam, rosszul ment. Kikötőszárral, majd orrfékkel kissé dombos helyen futószáraztam, utána az istállónál lovagoltam, keveset vágtáztam, lényeges javulást észleltem. 15-én futószárazás után tűrhetően ment, keveset ugrattam. Mielőtt az olimpiai nap eseményeit leírnám, az 1937-es Szent György októberi számából két külföldi sportlap utólagos véleményét közlöm: Reit und Polosport, szeptember: „...ez a pálya nagyon nehéznek bizonyult ...ez nem az akadályok mé- reteiben, hanem összeállításában rejlett. A két hármas ugrás, a 6-7-8, vala- mint a 11-12-13 (ez vissza is, Szerk.) volt a legveszélyesebb... a szokatlan távolságok még fokozták a nehézséget... Ezenkívül az akadályok igen könynyen leestek... A pálya talaja nem felelt meg a lovaknak, a tükörsima új gyep még nem gyökerezett meg eléggé és a pénteki nagy esőzések következté- ben felázott! Paris Sport: „...A pálya rendkívül nehéz volt és az a nézetünk, hogy már nehezebb nem is lehetett volna..." Preis derNationen.Vadaszugmtas, Berlin, 1936. aug. l6-án. 18 nemzet, összesen 54 ló. Pályahossz 1050 m, lovaglási idő 160 mp. 13 akadály, 20 ugrás (egy kettes- és 3 hármasugrás) Pályanézés után Sellőt orrfékkel lefutószáraztam. Kevés vágtában nyugodtan, de visszatartva ment, kis előrehajtás után felültem. Az előzmények miatt kíméletesen akartam dolgozni. Néhány kis ugrás után párszor a fordított kettőskorlátot (elöl 110 cm, hátul 80 cm) ugrottam, majd rálovagoltam a 130 cm-es dupla nyírfaugrásra, de leállt. (Talán lábát előzőleg megütötte?)Erélyesen meghajtottam, jó ütemben oda-vissza legalább négyszer folyamatosan ugrattam; folytatólagosan egy 150 cm-es kaput és 150-160 cm-es kőfa-lat. Jól ugrott, leszálltam, a nézőtérre mentem. Láttam Barcza Elemért, a külföldi származású Kópén, 5 hibátlan ugrás után flegmatikusan ment rá az első hármasugrásra [a) 3 m-es vizesárok, előtte 90 cm-es koriát 11,80 m-re, b) 140cm-es, levegős nyírfarudak, c) 7 m-re svájci kapuj, a korlátot verte, utána3-szor leállt. Schaurek jól kezdett irlandi lován, de vége fele sorozatban vert. Hibapontja: 35. Sellő utolsónak indult. Folyamatosan, középerős ütemben vágtázva jól ugrott. A duplaugrás 140 cm-es oxerje után a 7 m távolság, a 150 cm-es kapu előtt kissé szűknek bizonyult, de szerencsésen igazítottam. Az első hármasugrást, hol Barcza kiesett, jól ugrotta, még kopogást sem hallottam, utólag tudtam meg, hogy a középső ugrásnál hibáztam. A következő tetőfedős meredek kőfalnál is szerencsésen igazítottam: l60 cm magas volt. Még két160 cm-es ugrást, az 5 m-es vizesárkot stb. biztosan vette. 2. hármasugrás:a) nyírfakerítés rúddal, 140 cm - 7 m, b) keskeny zöld sövény felett 130 cm-es rúd, mögötte szárazárok kb. 180-190 cm - 11 m-re, c) hasonló árok és ugrás; Sellőnek a nyírfakerítés után kitörési kísérlete volt, jobbra - melynél bal lábam a kengyelvasat elvesztette -, de az azonnali erélyes előrehajtásomra elég lendületesen ugrott. Kis koppanást hallottam. Itt lett a második verőhibám. A hármasugrás után sikerült a kengyelvasat azonnal felvenni. A következő ugrásokat és végén az előbbi szárazárkos ugrásokat fordított sor rendben biztosan ugrotta. Az arany- és bronzérmekért folytatott összevetés hat ugrása: 1. a 140-es stéget mint kezdő ugrást nehezítették, 2. 160-as kőfal, 3. a vízesárkot 5,50-re szélesítették, 4-5. a szárazárkos ugrásokat 140-re emelték, 6. utánuk levő 140 cm-es nyírfaugrást kb. 17-18 m-re vitték, mögéje1,80 széles oxert építettek. Csak a holland Ibrahim és Sellő mentek hibátlanul. Mint utolsó lovas igen sebesen lovagoltam. Ezért lehetséges, hogy a két szárazárkos dupla-ugrás közt egy galoppugrás után már elugrott. Az ugrás felett éreztem, hogy egészen az elejére kerül. Ezért - talán még földet sem fogott - máris egy hirtelen rövid szárhúzással egy pillanat alatt összefogtam és erélyesen előrelovagoltam. A szükségmegoldásomat Gustav Rau így jellemezte: „Rittmeistervon Platthy macht das Pferd zum Gummiball..." /// Cavallo Italiano: „A legnagyobb gyorsaság a magyar reprezentánsnak, Platthy századosnak juttatta a bronzérmet, aki nagy energiával küzdött látszóan az övénél tehetségesebb lovak ellen." Sellőt, Gömbös Gyula miniszterelnöktől Pasman D. holland úrlovas vásárolta meg. 1937-ben első és helyezett lovaglásai közt Aachenben a nemzetközi mérkőzésen megnyerte a „Preis vom Schloss Rahe"-t. Eredményeiről többet nem tudok. 1972-ben Jankovich Endre tüzértiszt azt telefonálta, hogy Sellő 1945 júliusában többedmagával együtt a karinthiai Hüttenberg (angol zóna) foot-ballpályáján lett elföldelve. Nem látta, de hallotta. 1982-ben egy alkalmazott is ugyanezt mondta és személyesen látta is, amikor az elföldelést végző kanizsai tüzérek mondták: Platthy lova volt, az olimpia III. helyezettje, Sellő. Örkénytábor főépület előterében márványtábla hirdette olympiai szereplését. Erdős Sándor sporttárs szerint az néhány év előtt Örkénytáborbanvolt, így annak még ott kellene lenni!......."
( Gondolatok a lovaglásról Platthy József kézirat )

3 Comments:

Blogger Omni said...

Hello from America!! :-)

(Click here if you dare)

11:07 AM  
Anonymous Ernest said...

"a belga Ibrahim" az G. v. d. Meersch százados volt Ibrahim nevű lovával. :)
Érdekesség, hogy az aranyérmes ideje 59,2 s volt, míg az ezüstérmesé 72,8 s.

11:16 AM  
Anonymous Anonymous said...

Koszonom, hogy egy erdekes blog

2:26 AM  

Post a Comment

<< Home

UV térkép