Tuesday, February 28, 2006

Örkénytábor

Image Hosted by ImageShack.us
Az örkényi iskola
...Az első kapavágásra 1930. május 17-én került sor, és igen gyors ütemben megkezdődtek az építkezések, olyan formában, hogy a régi épületeket is felhasználták, átalakították az iskola céljainak megfelelően. A telepen elhelyezett négy nyitott lovarda, valamint a terepen levő vágtapálya, akadálypálya, versenypálya stb. ha nem is érte el a pineroloi színvonalat, annak mintájára létesült. Az olasz mintára lehetőleg mindenütt a természet adta lehetőségeket használták ki, csak az olasz iskolában lényeges szerepet játszó csúsztatót kellett mesterséges kialakítani. Az első időben meglehetősen sivárnak tűnt a homokpusztába épített tábor környezete, azonban az építéssel egyidejűleg fásították is a területet, a lovardák környékét, a vágtapályát stb., noha a fiatal csemeték az első években vajmi kevés árnyékot adtak.A tanárképzőt 1930. szeptember 30-án, némi késéssel adták át használatra. A Lovaglótanárképzőben a tanév augusztus 20-tól július 10-ig tartott.A minimum kétéves csapatszolgálat és az elvégzett equitáció után kerülhet-tek a tisztek az örkényi egyéves tanárképző-tanfolyamra. Egy évfolyamon általában 9 tiszt vett részt (négy huszár, négy tüzér és egy vonatcsapatbeli;később a létszámot emelték). Az iskolába egy szolgálati és egy saját tulajdonú hátaslóval kellett bevonulni, a többi lovat az iskola biztosította. Az egyéves tanfolyam után a legjobb hallgatók kerülhettek a II. évfolyamra, amelyalatt már versenyen is indulhattak. A tanfolyam alatt a legnagyobb hangsúlya reggel 7 órától du. 2-ig tartó lovagláson volt, így a pótló kiképzésben (3,5éves csikókkal), a vadászosztályban (ugrólovakkal), a futószáras (díjlovas)osztályban, a szolgálati ló osztályban, a saját ló osztályban, majd az államiménekkel végzett munkán volt. A tanárképzőbe vezényelt tiszteken kívül itt helyezték el az olimpiaikeret idomító- és ugróosztályát is. Joggal feltételezhető, hogy minden valószínűség szerint ez volt az örkényi intézmény létrehozásának a valódi indoka, mert a XX. század közepe táján semmi más nem indokolhatta egy ilyennagyméretü és drága katonai lovasoktató-központ létrehozását. Az olimpiai keret díjlovas- és ugrólovascsapatra oszlott, a militarycsapat tagjai pedig a két csapat tagjai közül kerültek ki. Általában 15-20 lovas-ból állt az olimpiai keret, s legtöbb esetben az intézmény tanárai is tagjaikvoltak. Éppen ez okozza azt, hogy igen nehéz ma már megállapítani, hogy egy-egy lovast oktatóként vagy a válogatott keret tagjaként vezényeltek-e Örkénybe (ugyanis a tisztek beosztása, részben előléptetésük következtében3-5 évenként általában változott). A tanárok között szerepeltek (némilegidőrendi sorrendben) Szunyogh Albert (iskolapk.), Malanotti Lajos (tanár, is-kolapk. táborpk.), Keméry (Kempner) Pál, Binder Ottó (tanár, iskolapk.),Adda Alfréd (tanár, iskolapk.), Kánya Antal (tanár, iskolapk.), Hanthy László,Endrődy Ágoston, Kókay Pál, Németh Dezső, Reznek Jenő, Hazslinszky-Krull Géza, Bodó Imre, Visy István stb. Örkénytáborban, illetve a magyar lovaskiképzésben minden adott volt, hogy egy sajátos stílus alakuljon ki. Mindenekelőtt a Lovaglótanárképzőhelyszíne: túlzás nélkül mondható, hogy akár az otthonukból, akár az istállókból kilépve, a lovas és a ló máris természetes környezetben, a „terepen"érezhette magát. Ebben a környezetben, amelyben minden a lovaglásnakvolt alárendelve, az egykori bécsi iskola felfogása szerint kiképzett tanároka campagne-lovaglásba, a klasszikus iskolába építették be a fiatalabb nemzedék olasz iskola szerint „természetes lovaglás" elveit, ami elsősorban a lovak alapkiképzésében érvényesült. Az idősebbek megértették és elfogadtákaz újat, míg a fiatalabbak, saját tapasztalataik alapján is rájöttek, hogy nagyon jól összeegyeztethető, sőt egymást kiegészíti, és az igazi korszerű felkészülést jelenti a klasszikus elvek alapján idomított lovakkal való „természetes lovaglás", azaz az ugrásokon és a terepen végzett gimnasztika, ügyesség és izomfejlesztő gyakorlatok. Része volt ennek a kiképzésnek a galopp-versenyek úrlovas48 számaiban, a „zászlók közötti" (gát- és akadály-) versenyeken, továbbá a nagyon fontos őszi falkavadászatokon való részvétel. Ér-demes megjegyezni, hogy a sportlovak is részt vettek az őszi falkavadászatokon, s az itt szerzett lendületet és menőkedvet használták ki a téli idomí-tó munkában. Az iskola azt vallotta, s ebben nem különbözött a többi isko-lától sem, hogy minden lovat azonos módon kell kiképezni egy meghatáro-zott szintig, s csak a kiképzett, jól idomított lóval lehet valamilyen irányba(díjlovaglás, díjugratás, military, sőt galoppverseny) folytatni a munkát. Azörkényi kiképzés során nemcsak az alapmunkával, az alapkiképzéssel ismerkedtek meg az iskola növendékei, hanem a magasabb szintű „folytatásban" is (a lóhasználat, a sport minden ágában) részt kellett venniük, s a leg-magasabb szinten kellett „érzést" szerezniük. Ez határozta meg az örkényilovasok szemléletét: bármilyen munkát is végeztek, mindig az idomító, a terep, az ugró- és a galopplovas szemléletével, érzésével dolgoztak. Mindezekhez még hozzá kell vennünk a katonai fegyelmet, ami a lo-vaglótanárok kiképzésében érvényesült. Mindenkinek úgy kellett lovagolnia.ahogy azt a lovaglótanára megkövetelte. Ennek következtében - noha, mintsportolók később teljes önállósággal dolgoztak - a magyar lovasokat mindig egységes stílusuk jellemezte. Az örkényí iskola módszerét megteremtőik es tanítványaik soha nemtartották különösnek, speciálisnak, egyszerűen csak a helyes lovaglásnakmondották. Az örkényi tanárképző fennállása mindössze 14 tanévet (a PIKéveit is számítva 23 év) tett ki, amelyből öt háborús esztendő volt. Az, hogyezen rövid idő alatt egy iskola alakult ki, az már csak működése megszűné-se után vált egyértelművé. Működése alatt ugyanis nem sok kiemelkedő sikert értek el a magyar lovasok: díjugratásban mindössze egy Nemzetek Díjelső helyezését csapat (Salzburg, 1931), egy Nemzetek Díjában való egyénielső helyet (Aachen, 1935. Schaurek 0., Mr. Spokes.), egy olimpiai bronzérmet (Berlin, 1936), valamint militaryban olimpiai 5. helyet sikerült szereznünk. De az iskola várható hatásáról Reznek Jenő 1931-ben már a követ-kezőket írta: „...most van az az idő, mikor a lovaskiképzés helyes alapokon(modern viszonyok között) megkezdődhet és felépülhet, de ezért ne legyünktúl nagyigényűek kezdetben azokkal szemben, akiknek az új, helyesen fel-épített kiképzésről világviszonylatban kell számot adniok, mert egy ugrásszerű fejlődés máról holnapra be nem következhetik, hanem csak pár év múlva lehet ...számon kérní és követelni az átlagos, világviszonylati nívót. Örkény igazi sikere és az „örkényi iskola" mítosza, hírneve a másodikvilágháború után keletkezett, elsősorban Némethy Bertalan, Endrődy Ágoston, Hazslinszky-Krull Géza és Visy István sikerei nyomán....

1 Comments:

Blogger Omni said...

Hello from America!! :-)

(Click here if you dare)

8:36 AM  

Post a Comment

<< Home

UV térkép