Lovaglótanárok arcképcsarnoka 3

ENDRŐDY ÁGOSTON

ny. tüzér alezredes, lovaglótanárKassa, 1902. október 13. + Zürich, (Svájc)

Endrődy Ágoston az örkényi lovaglótanárok között első volt, akinek lovasai olimpia aranyérmet szereztek. Endrődy Ágostont az érettségi után, 1920-ban vették fel a négyéves Ludovika Akadémiára, ahol tüzérként végzett, 1924-ben. Csapatszolgálatát 1924.augusztus 20-tól kezdte el, 1926-ban és 1927-ben, hat-hat hónapos lovas továbbképző tanfolyamokon (equitációkon) vett részt. A lovaglásban mutatott kiváló eredmények alapján, 1928-ban került a Lovaglótanárképző hároméves tanfolyamára, amelyet még a budapesti Ferenc József Laktanyában kezdett el,a harmadik évet azonban már Örkénytáborban végezte. Lovaglótanári képesítését 1931-ben kapta meg. Továbbra is, egészen 1940-ig, mint az olimpiaicsapat tagja, majd lovaglótanárként, Örkénytáborban teljesített szolgálatot. Az equitációk és a lovaglótanárképző végzése alatt, 1926-1930 között a megyeri pályán rendszeres indulója volt az úrlovas gát- és akadályversenyeknek. Ebben az időben a concoursokon is indul, de győztesek között mégnem találkozunk nevével. Annál meglepőbb volt, hogy még a tanárképzőhallgatójaként, 1930 késő őszén Malanotti Lajossal és Schaurek Ottmárralegyütt vett részt a New-York-i és a torontói nemzetközi versenyeken. Örkénytáborban az olimpiai keretnek ugró- és díjlovas osztálya volt, ésaz akkori gyakorlat szerint a military csapatot e két osztályból állították kí. Endrődy Ágoston az ugróosztálynak volt tagja, de már 1933-tól kezdve elsősorban military lovasként jött számításba, ugyanakkor az ugrólovasok közöttis az élmezőnyben szerepelt. 1935-ben a military országos bajnoka, majd1936-ban az olimpiai military csapat tagjaként utazott Berlinbe. Az olimpiai militaryn Erdődy Ágoston Pandúr nevű lovával az 5. helyen végzett (ez második legjobb magyar lovas olimpiai eredmény). Az olimpiát követő évektőlkezdve az ugrókeretnek lett állandó, ún. „erős" tagja és a nemzetközi mérkőzések rendszeres résztvevője. A háború kitörése után, 1940. július 1-től csapatszolgálatra vezényeltéka tábori tüzérséghez. 1942. szeptember 29-én őrnagynak, 1944. július 1-énpedig alezredesnek léptették elő. Tábori tüzérosztályával viszont csak1944—1945-ben, a dunántúli és a muravidéki harcokban vett részt. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy embereit ne tegye ki fölösleges kockázatoknak és így egységét „földről származó" veszteség nélkül sikerült megmentenie. Osztálya Ausztriában, a Deutschlandsberg melletti Rettenbach nevű he-lyiségben, 1945. május 11-én adta meg magát a szovjet csapatoknak. Május12-én hadifogolyként a Szovjetunióba vitték, ahol Rosztovban, Szuhumibanvolt fogolytáborban. Rosztovban gépgyárban dolgozott, de megbetegedése miatt (jobb kezén ideggyulladás) a későbbiekben fizikai munkát nem végzett. 1948. november 3-án érkezett haza és november 6-án jelentkezett a honvédségnél. Szolgálatára nem tartottak igényt és a rendelkezési állományból 1949. július 19-én elbocsátották, végigény nélkül. Rövidesen illegálisan nyugatrament (1951. június 13-án keltezett behívóparancsot nem tudták kézbesíteni, mert már nem tartózkodott Magyarországon) és Angliába került, ahol mint lovaglótanár kezdte el működését és az angol military csapat edzője lett. Azangol csapat 1956-ban a Stockholmban tartott lovas olimpián megszerezte csapat aranyérmet. Az olimpiai mérkőzések után, mint megemlékezett róla, az angliai Badmintonban fogott hozzá, hogy régen dédelgetett tervét, lovaglásról szóló könyvét megírja. A gondolat már megszületett Örkényben, és ennek jegyében két kiváló tanulmány jelent meg a Szent Györgyben. A könyv első vázlatai - mint írta könyve Bevezetésében -hadifogolytáborban fogalmazódtak meg, míg végső formáját Angliában nyerte el, ahol 1959-ben látott napvilágot Gíve Your Horse a Chance címen. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Endrődy Ágoston könyve a nemzetközi lovasszakirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, amely méltóképpen reprezentálja az egykori „örkényi iskola" szemléletét és gyakorlatát. Angliai működése után Svájcban telepedett le, és Zürichben, egy szállodai szobában élt.

(Ernst József)